2. fejezet

Induló vállalkozóknak a következő könyveket ajánlom szeretettel:

A V-mítosz

Az Egyesült Államokban a statisztikák szerint az induló kisvállalkozások 40%-a az első évben megbukik.

A következő négy évben további 40% megy tönkre. nálunk sem jobb a helyzet.

Miért?

Miért vállalkoznak oly sokan csak azért, hogy utána csődbe menjenek? Mi az, amit nem tanultak meg ezek az emberek?

Miért van, hogy szinte korlátlan ismeretanyaggal rendelkezünk arra nézve, hogyan vállalkozhatunk sikeresen, mégis olyan kevés a sikeres vállalkozás?

Mi az eredményesség valódi titka? A könyv ezekre a kérdésekre válaszol.

Sheryl Sandberg: Dobd be magad!

Miért nincs több női vezető? Miért sikeresebbek a férfiak?

Sheryl Sandberg nem vitatja a társadalmi korlátok szerepét, de önkritikusan elemzi, hogyan korlátozzák a nők, akarva-akaratlan, maguk is karrierjüket. Sheryl nyíltsága és őszintesége mindannyiunk számára tanulsággal szolgál. Célja, hogy átírja az eddigi közbeszéd forgatókönyvét:

Ne arról beszéljünk, mit nem tehetnek meg a nők, hanem arról, mi mindenre képesek! Sheryl könyve segít, hogy tudatosabban éljünk és dolgozzunk, meglássuk a lehetőségeket, valós értékükön kezel- jük képességeinket és sikereinket, és emelt fővel tudjuk fogadni a jól megérdemelt elismerést.

Tim Ferris: A négy órás munkahét

FIGYELMEZTETÉS: HA NEM AKAROD OTTHAGYNI AZ ÁLLÁSODAT, NE OLVASD EL EZT A KÖNYVET!

Mivel foglalkozol?

Tim Ferrissnek gondot jelent e kérdés megválaszo- lása. Attól függően, hogy mikor kérdezed meg a Princeton Egyetem vitatkozókedvű vendégelőadóját, a következő válaszokat kaphatod:

„Motorversenyen veszek részt Európában.” „Síelek az Andokban.” „Könnyűbúvárkodom Panamában.” „Tangózok Buenos Airesben.”

Tim több mint öt évet töltött azzal, hogy ellesse az újgazdagok, e gyorsan növekvő szubkultúra titkait, amely elvetette „az elnapolt élet tervezetét” (robotolás > spórolás > nyugdíjba vonulás), és inkább megtanult mesterien bánni az új pénznemekkel – az idővel és a mobilitással -, hogy haladéktalanul fény- űző életstílust teremtsen magának.

Ez a gyakorlati útmutató megmutatja:

• Mi a döntő különbség az abszolút és a relatív jövedelem között?

• Hogyan idomítsd be a főnöködet, hogy a teljesítményt jobban értékelje a jelenlétnél, ha pedig az állásod (vagy vállalatod) menthetetlen, hogyan szabadulj meg tőle;

• Mik az automatizált készpénzáramlás “múzsái,” és hogyan találhatsz rá egyre 2-4 hét alatt?

• Hogyan gyakorold a szelektív tudatlanságot – és spórolj magadnak időt – alacsony információtartalmú diétával?

• Melyek a távirányító vezérigazgatók menedzsment-titkai;

• Hogyan töltsd be az űrt és alakíts ki tartalmas életet, miután hátat fordítottál a robotolásnak és az irodának?

  Eric Ries: Lean startup

  Eric Ries szerint a startup olyan vállalkozás, amely- nek célja új termék vagy szolgáltatás létrehozása szélsőségesen bizonytalan feltételek között. Ez ugyanúgy igaz a garázsában szerencsét próbáló egyéni vállalkozóra, mint a Fortune 500-as egyik vállalatának tárgyalótermében összegyűlő rutinos szakemberekre. Hiszen ugyanaz a küldetésük: át kell hatolniuk a bizonytalanság ködén, hogy megtalálják a fenntartható vállalkozáshoz vezető sikeres utat.

A lean gyártás tapasztalataira építve a Lean Startup forradalmian új menedzsmentmódszert kínál. Arra biztatja az innovatív vállalkozókat – cégmérettől függetlenül -, hogy ne dőljenek be a hiúsági mutatóknak, inkább a tényleges előrehaladást mérjék, és mielőbb derítsék ki, mit is akarnak valójában az ügyfelek. Üzleti elképzeléseiket pedig folyamatosan teszteljék, és igazítsák a körülményekhez, mielőtt még túl késő lenne.

Brendon Burchard: Töltődj fel!

Hogyan élhetünk ilyen alacsony energiaszinten?Brendon Burchard, napjaink egyik legsikeresebb személyiségfejlesztő trénere támadást indít a fásult, középszerű, túlterhelt és stresszes élet ellen. Súlyos autóbalesete után rájött, három kérdést érdemeslenne gyakrabban feltennünk magunknak: Éltünk-e? Szerettünk-e? Számítottunk-e?

Saját élettapasztalata és tanácsadói munkája alap- ján meggyőzően fejti ki, hogyan aktivizálhatjuk a bennünk rejlő tíz motiváló elemet, amely energiát ad, hogy ne pusztán leéljük az életünket, hanem valóban élvezzük minden pillanatát.

J. Keith Murningham: Ne dolgozzunk mások helyett!

Vezetőként többnyire állandó rohanásban élünk. Korán kezdjük a napot, későn érünk haza, magunkkal visszük a munkát, hétvégén is dolgozunk. Rettenetes nyomás nehezedik ránk, úgy gondoljuk, mindenért minket terhel a felelősség. Pedig van megoldás! Sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: Murningham professzor oktatói és tanácsadói tapasztalatait összegezve feje tetejére állítja eddigi elképzeléseinket a jó vezetésről. Új módszerei és hasznos tanácsai olyan vezetőknek szólnak, akik valóban el akarjak kerülni a túlmenedzselés csapdáit, és élvezni szeretnék az életet.

Seth Godin: A holtponton ne add fel!

A sikeres emberek titka, hogy ha kemény erőfeszítésre van szükség, tovább tudnak menni, de az értelmetlen küzdelmet képesek feladni.”

Mi a holtpont?

Az ötödik állásinterjú, ami után vissza sem hívnak. A hetedik fenékre esés, amikor az ember snowboardozni tanul. A harmincadik kilométer a maratoni futóversenyen, amikor a start már távoli emlék, de a cél még csak halvány remény.

Amint megértjük, hogy életünk során előbb-utóbb mindannyian eljutunk valamilyen holtpontra, máris közelebb jutunk ahhoz, hogy éppen ekkor nem szabad feladnunk, mert csak így érhetjük el a céljainkat. Ez a siker kulcsa, ami egész életünket boldogabbá teheti.

A holtpont nem zsákutca.

Ha már gyanúsan hosszú ideje minden áll, és csak fogy az energia- és a kedvkészlet – azonnal fordulj vissza!

Honnan ismered fel, hogy zsákutcában vagy holtponton van-e az életed?

Honnan tudod, hogy ki kell-e szállnod vagy tovább kell menned?

A helyzeted helyes megítéléséhez ad segítséget és ötleteket a marketingguru Seth Godin.

Az igazi kihívás azonban az egyéni döntés felvállalásában van.

S. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása

“Időről időre megjelenik egy olyan könyv, amely nemcsak az olvasók életét változtatja meg, de magán a kultúrán is ott hagyja nyomát. A 7 szokás ilyen könyv.”

Számomra egy kicsit nehezen emészthető olvasmány, lassan haladtam vele, száraz a stílusa, de a mondanivalója megéri a küzdelmet! Ajánlom.

Robert Kyosaki: Mielőtt feladnád az állásodat

A Mielőtt feladnád az állásodat című könyvben a szerző megosztja az olvasókkal sikerének titkát – de ami fontosabb, kudarcairól is vall, és elmondja, mit tanult belőlük. A könyv ugródeszka a sikeres vállal- kozás létrehozásához.

Robert Kyosaki: Gazdag Papa, Szegény Papa

Ez a könyv

• lerombolja a mítoszt, miszerint a magas jövedelem az egyetlen út a gazdagsághoz,

• megmutatja, miért nem várhatjuk az iskolarendszertől, hogy megtanítsa a gyerekeket bánni a pénzzel,

• elmondja, mit tanítsunk meg gyermekeinknek a pénzről, hogy jobban érvényesüljenek az életben, mint mi.

  Tim Ferris: A titánok eszköztára

  A New York Times bestsellerszerző Tim Ferriss a bolygónk különböző pontjain élő, világklasszis teljesítményt nyújtó profik rutinjait és módszereit gyűjtögette az elmúlt két év során. A tippekkel és trükkök- kel Tim megduplázta többek között a bevételét, az alkalmazkodó képességét és a boldogságát, s most ezeket kapod a kezedbe ebben a letisztult naplóban Titánok eszköztára címen.

A több száz taktikai trükk között megtudhatod:

• Hogyan optimalizáld a reggeleidet Tony Robbins”alapozó” rutinjával.

• Hogyan “lendülj támadásba” az életben a milliárdos befektető, Chris Sacca útmutatásai szerint.

• Hogyan alkalmazza Arnold Schwarzenegger a pszichológiai hadviselés taktikáit… és hogyan keresett milliókat már azelőtt, hogy filmsztár lett.

• Hogyan fordítja át a “Hollywood varázslója” néven ismert Robert Rodriguez erősségekké a gyenge pontjait.

• Hogyan lépj túl az akadályokon és kudarcokon a volt Navy SEAL, Jocko Willink módszereivel.

• Hogyan juss túl a félelmen, és csepegtess magadba magabiztosságot, mint Jamie Foxx.

• Hogyan találhatod meg és stressz-tesztelheted a lehetőségeket Marc Andreessen ikonikus vállalkozóhoz hasonlóan.

• Hogyan kérdezz úgy, mint a sikerkönyvszerző Malcolm Gladwell.

• Hogyan használja a szaunát, és veti be az apró házifeladat-trükköt a legendás zenei producer, Rick Rubin.Hogyan vette rá a komikus Mike Birbiglia Obama elnököt, hogy kimondja a “kaki” szót (és hogyan bánik a celebekkel).

• Hogyan szabadulhatsz meg a kreatív válságtól Paulo Coelho, a több mint 60 millió példányban elkelt Az alkimista szerzője módszerével.

• Hogyan fogadja, és mire használja a negatív érzelmeket a híres meditációoktató, Tara Brach.

• Hogyan erősítheted meg az elmédet a visszavonult négycsillagos tábornok, Stanley McChrystal három gyakorlati módszerével.

• Hogyan találta meg a boldogság titkát Chade- Meng Tan, a Google újítója.

  Szánj minden nap egy kis időt tanulásra, olvasásra, fejlődésre! Tapasztalataidat, olvasmányélményeidet, legfontosabb inspirációidat feljegyezheted a füztedbe!

4. Gyakorlat

Most azt fogjuk végigböngészni, miért is leszel te jó vállalkozó, melyek azok a szempontok a személyes hátteredben, tudásodban, tapasztalataidban, amelyekre támaszkodhatsz, amelyek előnyt jelentenek a vállalkozásod működtetésében!

Írd le a füzetedben egy új oldalra, mi a te vállalkozási ötleted!

Szedd össze azokat a tanulmányokat, képzettsége- ket, képesítéseket, amelyek relevánsak a témádban!

Milyen korábbi munkatapasztalataid vannak e téren?

Milyen kompetenciáid, képességeid vannak, legyenek azok szakmai körökben szerzettek vagy akár család, hobbi kapcsán megtanultak, elsajátítottak?

Milyen a családi háttered?

Vannak-e olyan család- tagjaid, igazi barátaid, akik támogatnak?

Van-e szakértői vagy vállalkozói háttér a családban, baráti körben? Van-e releváns kapcsolatrendszered? Milyen motivációk, értékek vezérelnek téged?

Mi a személyes küldetésed?

Hogyan értékeled az anyagi feltételeidet, milyen eszközök állnak rendelkezésedre? Van-e megtakarításod?

Szedd csokorba egyrészt

1. Az adottságaid.

Ezek a tulajdonságaid, a sajá- tosságaid, fiziológiád, alkatod, hajlamaid, mind- az, ami veled született. Ezek a képességek alkalmassá tesznek arra, hogy bizonyos dolgokat könnyebben, gyorsabban tanulj meg. Akinek van ritmusérzéke például, könnyebben tanul meg dobolni, mint aki teljesen botfülű. Ismerd meg ma- gadat!

2. A képességeid.

A képesség olyan akár tanult, begyakorolt tudás, amelynek alkalmazása képessé tesz téged bizonyos helyzetek, problémák megoldására, feladatok ellátására.

Vállalkozási képességed a vállalkozásodhoz elengedhetetlenül szükséges szakmai energiád.

Akkor vagy profi vállalkozó, ha birtokában vagy a vállalkozási ismereteknek, módszereknek, tudásnak, és képes vagy mindezt készség szinten használni is.

A tudást tanulással vagy önképzéssel lehet megszerezni, a készségeket gyakorlással lehet fejleszteni. Tarts egy kis őszinte önvizsgálatot!

Milyen a vállalkozói attitűdöd? 

Attitűdöd a viszonyulásodat, hozzáállásodat tükrözi. Pozitív az attitűdöd, ha valakit vagy valamit szeretsz, elfogadod, kedveled, tetszik, nagyra tartod.

Vállalkozóként az lenne a legjobb, ha attitűdöd a -megtudom-csinálni, képes-  vagyok-rá-típusú lenne, állandóan törekedve a teljesítményre, kezdeményezésre, fejlődésre. Attitűdödet befolyásolhatják a társaid, rokonaid, barátaid történetei.

Ebben a tekintetben nem mindegy, milyen a kapcsolatrendszered.

Kapcsolati háló

Tekintheted a szociális hálódat energia- és információmegosztó rendszereknek.

Az a legjobb, ha a családon és barátokon kívül ismersz sikeres vállalkozókat, akik szívesen segítenek neked, ha tanácsra van szükséged.

Sőt, még jobb, ha néhány versenytársadat is ismered.

Manapság divatosak az ún. startup ökoszisztémák, ahol mindenki megtalálható egy helyen, akire csak egy vállalkozónak szüksége van:

bankárok, ügyvédek, jogászok, tanácsadók, befektetők, pályázatírók, inkubátor és akcelerátor menedzserek, vállalkozók.

Vannak vállalkozók, akik kifejezetten az emberek egymásra találásának megsegítésére szakosodtak.

Kapcsolataidat építheted offline ezeken a találkozókon, és online is, a Facebook-on, a LinkedIn-en, stb. Ne feledd, nem jelent kapcso- latépítést ismerősnek jelölni teljesen ismeretlen embereket a közösségi oldalakon, sőt!

Ez nem vet túl jó fényt rád. Ha valakivel fel akarod venni a kapcsolatot, írj neki egy nyilvános elérhetőségére, írd meg, hol találkoztatok, ha találkoztatok egyáltalán, miért szeretnél vele kapcsolatba kerülni.

Legyél rövid és udvarias, és a leveledben feltétlenül fogalmazd meg a kapcsolatépítés célját!

Tapasztalat

Milyen tapasztalataid vannak? Korábbi tapasztalataid, felhalmozott ismereteid, kapcsolataid a későbbiekben hasznosíthatod és aktivizálhatod.

Nyugodtan fogalmazd meg magadnak, akár másoknak is néha, milyen következtetéseket vontál le a múltban történtekből.

Tanulj a hibákból, próbáld őket nem elkövetni legközelebb. Mindegy, milyen idős vagy, a vállalkozásod sikere nem a korodon fog múlni.

Ha fiatal vagy, hihetetlen pezsgéssel, lendülettel vághatsz bele a cégalapításba, valószínűleg hasonszőrű fiatalok társaságában, vagy szabadúszóként, egyéni vállalkozóként szeretnél megélni. A vállalkozói kedv az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a kuta- tások szerint, de a valódi lépéseket a vállalkozás megalapításához a 35 év év feletti korcsoport teszi meg mégis a leggyakrabban.

Már van 10-15 évnyi munkatapasztalatuk, alkalmazotti létet hagynak a hátuk mögött, az esetek többségében nem egyedül vágnak neki a cégalapításnak. Az életkorod nem be- folyásolja a vállalkozásod jövőbeli sikerét vagy ku- darcát.

Felkészültség

Ami sokkal inkább befolyásolja a jövőbeli sikeredet, az az, hogy mennyire vagy felkészült.

Nem igaz, hogy vállalkozónak születni kell, a legtöbb képesség fejleszthető, tanulható. Ami fontos, hogy tegyél szert megfelelő önismeretre, folyamatosan képezd magad, igyekezz pozitívnak maradni, alkoss egy jó csapatot, és tanulj a múltbéli tapasztalataidból. Folyamatosan keresd az új üzleti lehetőségeket, legyen egy konkrét jövőképed és céljaid, amelyeket el akarsz érni. Lelkesedéseddel motiválj, inspirálj másokat is, kezeld a veszélyeket, kockázatokat. Legyen kitartásod, ne ijedj meg a saját árnyékodtól és a nehézségedtől!

Az első fejezet végére értél. Talán kavarognak most a gondolataid, soknak, megugorhatatlannak tűnik az egész, bonyolult, nehezek a kérdések.

Nyugodtan adj magadnak időt, vegyél egy nagy levegőt, és csak kezdd el megcsinálni a gyakorlatokat! Meglátod, amint belelendülsz, elsodor majd a lendület, s lesz- nek ugyan kihívások, de korántsem lesz leküzdhe- tetlen.

Nagy kaland van előtted, élvezd minden pil- lanatát az ötletelésnek, ábrándozásnak és megvaló- sításnak. Most abban a fázisban vagy, hogy bármi lehetséges, ez nagyon izgalmas, szeresd ezt a sza- kaszt!

Jó tanulást, jó munkát kívánok, eredményes és hasz- nos időtöltést!

Időmanagement, Hatékonyságnövelés

Kicsit azt fogod érezni, hogy ezt a fejezetet Ádám- tól-Évától kezdjük, és valahol igazad is van. De ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból és az agyadból, értened kell az emberi elme alapvető működését. Röviden összefoglalom az elméleti részt, aztán hamarosan rátérünk arra, hogyan használhatod ki ezt praktikusan a gyakorlatban – leginkább a vállalkozásod fejlesztésében.

Az emberi elme elképesztően népszerű téma napja- inkban, és az orvostudományon kívül kevésbé nyil- vánvaló, újabb tudományok fókuszába is belekerült. A pszichológia, a közgazdaságtan, és az idegtudomány új kedvence, az agy, amelyben világmegváltó ötleteink születnek.

A pszichológia kezdetben a negatívból, a patológiá- ból, a bajból indult ki – talán te is ismered a híres Milgram-kísérletet, amelyben kiderült, hogyha egy szakértőnek tűnő, tekintéllyel bíró személy utasítja őket, akkor az utca átlag embere akár halálos mértékű áramütést is hajlandó mérni egy ismeretlen em- bertársára.

Az utóbbi években azonban a pszichológia tudománya is igyekezett reagálni a világ csili-villi irányú változásaira – az embereknek elegük van a sok rosszból és nehézségből –, és elkezdte az egész ségeset, a jót, a pozitívat vizsgálni, és célként tűzte ki, hogy rájöjjön, miként hozhatjuk ki magunkból a lehető legjobbat, az előnyökre, a lehetőségekre koncentrálni a patológia helyett.

Ezalatt a közgazdaságtanban is fordul a kocka. Az emberi döntéshozást vizsgáló tudományág kezdet- ben a maga kockázat/költség-nyereség/haszon elmé- leteivel az embert mint kiszámíthatóan működő gé- pet írta le.

Vegyük a te példádat. Megláttad ezt a könyvet, az erről szóló kiírást, megnézhetted, mit tartalmaz, megnézted, mennyibe kerül, átgondoltad, mit ér- hetsz el vele, mennyit nyerhetsz, ha bejön, mennyit veszíthetsz, ha nem jó avagy ha jó, de végül még- sem használod fel az itt tanultakat – és hoztál egy döntést. Vélhetően azt, hogy belevágsz, hiszen olvasod ezt a fejezetet… ha nem vetted meg és mégis olvasod, akkor ejnye-bejnye és furdaljon a lelkiismeret, mert vállalkozó ilyet vállalkozóval nem csinál! ☺

A várható előnyök nagyobbnak bizonyultak a várható esetleges kockázatoknál. Így működött régen a tudomány, ilyen egyszerűen gondolkodtak az emberi elme működéséről. Ezek az elméletek azonban nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy néha mégsem gép módjára viselkedünk, mert időnként segítünk máso- kon minden ellenszolgáltatás nélkül, időnként telje- sen irracionális döntéseket hozunk, vagy néhanapján – én ennél valamivel gyakrabban – meggondoljuk magunkat, és még számtalan olyan helyzetbe keveredünk és keverjük magunkat, amire semmilyen elmélet nem tud magyarázatot adni.

Az érzelmi és szociális szempontok gyakran befolyá- solják a döntéseinket.

A Nobel-díjas Kahneman és társa, Amos Tversky, akiknek köszönhetően ma már sokkal többet tudunk az emberi motivációkról és viselkedésről voltak a sokat idézett sztárok már akkor is, amikor én annak idején az egyetemi padokat koptattam. A technika fejlődése lehetővé tette, hogy az idegtudomány láthatóvá tegye, mi is történik pontosan az emberi agyban, amikor döntéseket hozunk, és melyek az érzéseink, gondolataink, cselekedeteink mögött meghúzódó biológiai mechanizmusok.

Nem latin nevekkel fogok dobálózni most, amikor az emberi agy működéséről mesélek majd, érthető lesz és hamarosan kiderül, miért fontos ez a szempontunkból.

Kahneman azért kapta azt a bizonyos Nobel-díjat, mert felfedte, hogy az agyunk két rendszerből áll. Az egyik elemző, a másik ösztönös.

A tudatos rész főképpen a prefrontális kéregben he- lyezkedik el, hívjuk ezerféleképpen, például explicit, kontrollált, reflektív, stb.

Ő a felelős a felnőtt viselkedésünkért, mint például az okfejtés, az önkontroll, a késleltetés vagy az előrelátás képessége.

A tudatos rendszer az, aki összegzi a rendelkezésre álló információinkat, elemez, összekapcsolja ezeket a múltbeli élményeinkkel, tapasztalatainkkal, kitalál elképzelhető megoldásokat, logikus érveket keres és mérlegel. Tervez, elvontan gondolkodik, elképzeli a jövőt és a lehetséges következményeket – nagyon okos ám ez a részünk, minden nehéz helyzetben számíthatunk rá.

Ez a tudatos rendszer szuper jófej, nagyon okos, segít, hogy a lehető legjobb formánkat hozzuk – de bármilyen jófej is, távolról sem tökéletes.

Például messze nem elég nagy, sőt, őszintén, meglehetősen aprócska. Ahhoz képest, amekkorának lennie kellene, ha csak elképzeled egy napodat, hány és hány döntési helyzetbe kerülsz attól kezdve, hogy nadrág vagy szoknya, smink vagy natúr megjelenés, villamos vagy autó, tankoljak vagy ráér hazafelé, elkéstem, hazudjak vagy bevalljam, hogy elaludtam – na, és még csak a reggeli óráknál tartunk… –, szóval ehhez képest igazán nem nagy a tudatos rendszerünk.

Korlátozott a kapacitása és egyszerre csak kevés dologra tud figyelni – leginkább egyetlenre.

Ez azért van, mert az úgynevezett munkamemóriára támaszkodik agyunk ezen része, ahol a világból beérkező információk, ingerek beérkeznek, és várakoznak, amíg el nem dől, hogy mit is kezdünk velük.

Ez az agyunk to-do listje, amire maximum négy dolgot írhatunk fel egyszerre, és sajnos a munkamemória nem végzi el helyettünk a priorizálást.

Értem ez- alatt azt, hogy felkerülhet a listára egy elképesztően iszonyúan fantasztikusan jó ötlet az új vállalkozá- soddal kapcsolatban, de ha egyébként még el kell menned a postára is, és pittyeg a telefonodon az üzenetjelző, felugrik egy chatablak, ezek az apró- cseprő ügyek is helyet követelnek maguknak a mun- kamemóriában, és isten irgalmazzon a fantasztikus ötletednek.

Elolvasod az SMS-ed, megnézed, ki írt a chat-en. Talán válaszolsz is, talán nem, veszed a cipődet, hogy indulsz a postára és már fogalmad sincs, hogy mi volt az a zseniális ötlet.

A tudatos rendszer ráadásul nem csak aprócska, de gyúrni sem jár – fáradékony – ha megkéred, hogy jegyezzen meg valamit, például egy hétjegyű csomag- számot a postán, akkor annyira leterheled az ő kis kapacitását, hogy simán elfelejti, hogy ellen kell állni a sajttortás muffinnak, mert inzulin rezisztens vagy, és azon kapod magad, hogy vidáman majszolsz, miközben a megjegyzendő számsort ismételgeted magadban eltökélten, és fogalmad sincs, hogyan került a kezedbe a cukorbomba. Egyszer csak ott termett, de komolyan.

Látjuk, a mai világban, amikor egyetlen perc alatt körülbelül negyvenféle információval és ingerrel kell megküzdenie az agyunknak, a tudatos rendszer egyedül csúfos kudarcot vallana, őskáosz állapot uralkodna és piros felkiáltójelekkel villogna előttünk a „fatal error” felirat.

Kell neki egy kis segítség, és szerencsére van is egy társa, a másik rendszer, akit Automatikus Rendszer- nek nevezünk – vagy ízlés szerint hívhatod még gyors rendszernek, visszaható rendszernek is, de mi most hivatkozzunk csak rá automatikusként.

Ő a robotpilótánk, te is gyakran találkozol vele, például amikor már csak otthon a mélygarázsban jut eszedbe, hogy fogalmad sincs, mi volt az úton, nem tudsz felidézni semmit, rutinból jöttél, robotpilóta üzemmódban.

Ő az, aki automatizálja számunkra napi cselekedeteink nagy részét, és ennek köszönhetően nem kell mindent folyamatosan tudatos kontroll alatt tartanunk. 

Ismerős, gyakorta ismétlődő, megszokott helyzetekben az automatikus rendszer átmegy robotpilótába, és rutinforgatókönyvet ad a kezünkbe.

Ezért zárod be az ajtót, ha elmész otthonról, ezért kapcsolod le este a lámpát, ezért köszönsz, ha belépsz egy emberekkel teli liftbe. Szóval, ő gyors, és képes egyszerre több dologgal is elboldogulni.

Ráadásul, ő még priorizál is, eldönti, mi a fontos, és mi kevésbé, kiszűri számunka a spamet, amivel egyáltalán nem kell foglalkoznunk, és teszi mindezt a tudatosság szintje alatt.

Persze, ennek a gyorsaságnak az eredményeképpen ez a rendszer néha téved, van, hogy nem is kicsit – de még így is azt kell mondjuk, hogy az egyszerűsítései általában nagyon hasznosak.

Jól megérted az automatikus rendszer szelektív figyelmének működését, ha visszaemlékszel a népszerű videóra a YouTube-on, amelyben egy gorilla sétál át a kosárlabdázó emberek között, és még meg is áll középen, táncol egy kicsit, rázogatja a farkát, aztán lassan továbbáll.

A döbbenet az, hogy azok az emberek, akiket a videó megtekintése előtt arra kértek, igyekezzenek megtippelni, megszámolni, hányat pattan a labda a videóban, egyszerűen nem vettek tudomást a majomról.(Vagy maci volt? már nem emlékszem)  Itt már tetten is értük a kis rendszereinket működés közben.

Nos, ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsuk a mindennapi életünkben, alkalmazkodnunk kell e két rendszer nyújtotta lehetőségekhez és korlátokhoz. 

Olyan feltételeket kell kialakítanunk magunk körül, amelyek azt segítik, hogy a tudatos rendszer minél tehermentesebben tudjon dolgozni.

Hogy hogyan is tehetjük meg mindezt, arról hamarosan szó lesz, de most előbb még megnézzük azt is, hogy mi befolyásolja még a tudatos rendszer működését.

Nem mindegy, hogy az agyunk biztonságban érzi-e magát, avagy sem.

Az agyunk mamutvadászós koroktól fogva evolúciós örökségként nonstop monitorozza, hogy fennáll-e aktuálisan valamilyen vészhelyzet, amitől menekülni kellene, vagy kilátásban van-e valamilyen jutalom, amit jó lenne megkaparintani.

Ha veszélyt érzékel az agyunk, beindul a stresszvá- lasz, minden kapacitás kimerül a harcolj vagy menekülj reakció minél tökéletesebb kivitelezésében.

A stresszhelyzet nem a nagy és fontos, sok gondolkodást igénylő döntések ideje.

Ezzel ellentétben amikor nyugodtak vagyunk, felfedező módra kapcsolhatunk, ahol jutalmakat keresünk aktívan: új információt, izgalmas tudást, a valahová tartozás, az értékesség, a kompetencia és autonómia érzését.

Ekkor fogékonyabbak és nyitottabbak vagyunk a világra és a minket körülvevő környezetre, gyorsabban reagálunk, hatékonyabbak va- gyunk.

Amikor fontos döntéshelyzetben vagyunk, vagy egy nagyobb kihívást kell jól kezelnünk – és ilyen helyzetek a vállalkozás alapítása és fenntartása közben is garantáltan elő fognak fordulni – fontos, hogy felismerjük, nem vagyunk-e éppen védekező üzemmódban.

Ha igen, akkor mihamarabb ki kell onnan ráncigálni magunkat, mert ez a hozzáállás rontja az esélyeinket a helyes döntések meghozatalát illetően.

Régen vészhelyzetnek a mammut számított és a kardfogú tigris, megküzdési technikának pedig a gyors elfutás (menekülj) vagy a faragott kővel való igen erőteljes fejbekólintás (harcolj).

Napjainkban a stressz forrása inkább az értetlen gyakornok, a követelőző főnök, a befizetetlen számla vagy a tutihogynárcisztikusdeminimumborderline férj.

Esetünkben gyakori feszültségforrás még az orvosi várókban értelmetlenül eltöltött pluszkétóra, a fájdalom, a betegségtudat, stb.

A kelleténél sokkal gyakrabban vagyunk tehát a védekező üzemmódban, ami blokkolja a kreativitásunkat, lassítja a gondolkodásunkat, ez pedig semmilyen módon nem segíti elő a vállalkozásunk fejlődését.