Szeretném én is megírni a történetem , arra kérlek továbbra is csak keresztnévvel, de akár rövidebbre szerkesztve megjelentetheted bármelyik fórumodon, hogy intő és egyben pozitív pèldaként szolgáljon nemes munkád segítőjeként.
1 éve ilyenkor pontosan a 4. antibiotikum kúrámnál tartottam és minden hajszárításkor nagyon elkeseredtem, mert a fürdőszobapadló tele volt a közben kihullott hajszálaimmal. Kezdtem igazán gyanakodni , hogy 39 évesen utolért valami visszafordíthatatlan kór . Az akkori nőgyógyászom megtapogatott, ultrahanggal megvizsgált minden antibiotikum kúra után és miközben jeleztem , hogy a a bal oldali szúró alhasi fájdalmam és pecsételő vérzésem konstans, összehúzott szemöldökkel konstatàlta ‘ hm ez a fertőzés tényleg több kettőnél’.
Ez így ment még 1 hónapig míg rámtalált valamiféle angyal…
Mivel olyan szerencsés helyzetben vagyok , hogy munkám során orvosokat látogatok egy rendkívül kompetens , szakmàjában elismert és tapasztalt endokrinológusnak elmesèltem a kálváriámat és egy teljes, tumor markeres vérkép elkészítésére agitált.
Később ebből kiderült a CA -125 tumor markerem ami többek közt petefészek tumor egyik jelzője is lehet, magasan határérték felett volt. Innen, tehát 2018 áprilisától felgyorsultak az események.
Miután ‘dobtam egy hátast’ a doktornő előtt a laboreredményem látva a maga vagány stílusában ‘ fellocsolt : ‘Krisztike ne parázz , szerintem neked nem tumorod van, hanem endometriózisod!- majd ezután átirányított Szeged egyik legelismertebb endometriózis témakörben is jártas, nőgyógyász doktornőjéhez amiért örökre hálás leszek neki.
Életemben akkor először hallottam erről a betegségről, elkezdtem beleásni magam a szakirodalomba és lassan összeállt a kép hogy a kb. 10 éve tartó sikertelen teherbe esési próbálkozásaim , a fájdalmas menstruációim , hasmenéseim nem csupán a stresszelős, megfelelési kényszeres személyiségemnek, hanem ennek a szerintem főleg nagymamámtól örökölt betegségnek, állapotnak köszönhető.
Az új nőgyógyász már első alkalommal ultrahang segítségével diagnosztizálta a bal petefészkemben a haematosalpingx-ot , és egy polipot a méhemben. Megerősítésként elmentem kontraszt anyagos kismedencei MRI-re ami alapján ugyanezek beigazolódtak, sőt a douglasban is vér mutatódott ki. Az MRI-t elemző orvos szerint is mindez endometriózis következménye lehet. Ezek után nem hezitáltam , nem volt több bizonyítékra szükségem.
Újra konzultálva a nőgyógyászommal , megállapodtunk, hogy mielőbb túl akarok esni a laparoszkópos feltáró műtéten, kerül amibe kerül. 2018 július 18-án megműtött, pont a szülinapom környékén. 2 órás műtét volt, bélszakaszon is voltak apró endo szigetek , méhem mögött cisztát is talált.
Tavalyi évem ezután rekreációval telt, majd szépen visszalendültem a munkába .
A visszatérő menstruációs fájdalmakat jóga gyakorlatokkal és sok-sok pozitív gondolattal próbáltam enyhíteni és próbáltam abban bízni, hogy a tavalyi gyötredelmes évem után 2019 -ben csak jobb jöhet … és így is lett..
Januártól párommal kapcsolatunk visszatért a régi kerékvágásba , jógára jártam imádtam a táncban elmerülni , megrendeltem Nóri (Árvai Nóra pszichológus) meditációit, az ő jóga gyakorlatait munka után minden nap nagy szorgalommal gyakoroltam esténként.
Belevetettem magam az endometriózis diétás étrend világába, teljesen új dimenzió nyílt meg előttem.
Igyekeztem minél több receptet megfőzni , sütni, minél egészségesebben gondolkodni, élni.
Az én idők és ezen új projektek teljesen lefoglaltak és feltöltöttek egész februárban a munkámban és a magánéletben is úgy éreztem , hogy újra a régi vagyok sőt tele voltam energiával mint azelőtt nagyon régen. .. és akkor megtörtént a csoda … február végén nem jött meg a menzeszem..és lám lassan 40 évesen meg tudott bennem foganni egy baba! 🙂
Azóta folyamatosan úgy érzem valamiféle álomban szerepelek soha nem gondoltam , hogy ez velem megtörténhet. Ma 7. hetesen, jelenleg 9 mm-es 152- es szívhangú kis csodával a méhemben, bízva történetem további pozitív folytatásában egyik kedvenc idézetemből foglalnám össze az üzenetemet:
Lányok, asszonyok változtassunk azokon a dolgokon amin tudunk, fogadjunk el azokat amiken változtatni nem tudunk és bízzunk benne , hogy mindig helyesen felismerjük a kettő közötti különbséget! … és akkor megtörténik a csoda.. bármikor .. bárkivel!
Üdvözlettel: Kriszti