7. sikertörténet

Mária esete nagyon különleges és elgondolkodtató. Egész életében rendben volt a menstruációja, a változókor környékén érte a kellemetlen meglepetés. Na de nem is spoilerezek, fogadjátok szeretettel Mária endometriózis sztoriját!

Biztos lesz majd nagy csodálkozás, ha leírom: 54. életévemben járok, és nemrégiben még endometriózissal küzdöttem.

Azért is határoztam el, hogy megírom a történetem, mert fontosnak tartom, hogy tudjanak róla a nők, hogy bizony ilyen is van.

Nekem már nagyon korán, 12 éves koromban megjött az első vérzésem, azt se tudtam, eszik-e vagy isszák, mit kellene tennem, mi ez az egész. Az édesanyám zárkózott nő volt, mindig dolga volt, mindig szaladt, nem volt ideje arra, hogy megtanítsa, mit hogyan, nem volt ideje arra, hogy ilyesmivel foglalkozzon. Nem volt ideje rám, négy testvérem volt, mint a négy fiú.

Emlékszem, sokszor néztek engem is fiúnak, csúfoltak is az iskolában, nem voltam az a szép kislány, rövid volt a hajam, és a bátyáim levetett, kinőtt gönceiben jártam. Nehezen éltünk, otthon sok volt a munka, főzni kellett, mosni kellett, akkor is, ha éppen rajtam volt a havi. Dupla bugyit vettem azokon a napokon, vattát csentem anyámtól, azt tömködtem a két alsónemű közé.

Kamaszkoromra kikupálódtam azért, megakadt rajtam az egyik falubeli gyerek szembe, két év múlva már házasok voltunk. Két gyermekünk született, könnyen, gyorsan, én harmadikat is szültem volna, de az uram vacillált, aztán mire igent mondott végül már késő lett. Nem haragszom én ezért, volt elég teendő, gond a kettővel is, elmondom azért, tisztességgel felneveltük őket, szakmája, jó állása, két szép gyermeke van mindkettőnek.

Én próbáltam jobban csinálni, mint az én anyám, volt, hogy sikerült, volt, hogy az ő szavai estek ki valahogy az én számból is. Egyszer én is lefiamoztam a nagyobbik lányomat, de annak felvágták a nyelvét, nem tűrte, nem úgy, mint én egykor.

Soha nem volt gondom a havimmal, rendszeresen, nagyobb fájdalmak nélkül zajlott, hosszú volt mondjuk az zavart, de nem panaszkodhattam.

Mindkét lányom könnyen megfogant, az első könnyen is született, a másodikból császár lett, de nem bántam azt se. Hanem a második gyerek után hiába volt anyatejes, négy hétre már megjött a vérzésem, és el sem állt hetekig, hónapokig.

Fájdalmam nem volt, de olyan nap se nagyon, hogy ne véreztem volna. Sokáig türelmes voltam, és az orvos is mondogatta, hogy szoptatok, hormonok felborultak, ne foglalkozzak vele majd helyrejön, én meg megfogadtam a tanácsát, nem szeretek én a nyakára járni senkinek.

De 3 évig majdnem mindennap véreztem, hol csak kicsit, hol rendesen, eltelt így három esztendő.

34 éves voltam, amikor Budapesten is jártam orvosnál, neki valami nem tetszett, de végül csak fogamzásgátlóst írt fel, hogy az majd megoldja.

Meg is oldotta, csak hát én akartam még egy harmadik gyereket is. Többször megpróbáltam abbahagyni a gyógyszert, de mindig kialakult a probléma rövid időn belül, és hát aztán úgy voltam vele, mindek szenvedtessem magam, ha a férjem nem akar harmadikat úgy sem.

Több mint 13 évig szedtem gyógyszert, elvoltam vele tulajdonképpen.

Akkor hagytam abba, amikor úgy gondoltam, hogy már mindegy úgyis, jön a klimax, nem leszek én se fiatalabb, és anyámnak is 48 évesen már elindult ez a dolog úgy tudom. Ezt az időszakot megszenvedtem, annak minden velejárójával, éjszaka keléssel, hőhullámokkal, rendszertelen vérzéssel, ami jó két évbe telt, mire végül tényleg el is maradt végleg.

Ami nagyon érdekes, hogy nekem az ultrahangon nem látszott nagyon semmi, sohasem. Elvileg a klimax után nem alakulhat már ki endometriózis, de nekem nagyon durván felerősödtek a felfázós, feszítő, haspuffadásos tüneteim, és csak elmentem megint orvoshoz.

Rosszabb volt, mint előtte bármikor, mondom, nekem viselhető volt az élet endometriózissal is.

A vérzésem elmaradása után volt először, hogy ultrahangon is egyértelműen kimutatható volt endometriózis.

Már egy ideje nem volt mensim amikor arra lettem figyelmes, hogy állandóan felfázom, mindig rohantam a mosdóba, mindig kellemetlen volt a helyzet, a patikusunk már messziről megismert, kérés nélkül adta a kamillát, csalánteát, áfonyás kapszulámat. Mikor már nagyon szenvedtem megint rászántam magam Budapestre, orvosra, de nem talált a tenyésztés se semmit, tárogatták a kezüket az orvosok.

Végül az egyik csak kibökte, hogy valami heget lát a hólyagon, meg mintha a hólyag oda is lenne nőve valamihez, odatapadva.., hát először majd lefordultam a székről, mikor kimondta, hogy engem műteni akar, menekültem is haza, de csak nem múltak a tünetek és végül tavaly ősszel csak sor került erre a műtétre, amit tudtunk azt leszedtünk, szétszedtünk, így fogalmazott az orvos.

Előtte annyira izgultam hogy a lányom beíratott a Nórához néhány alkalomra, jólesett megbeszélni ezeket a dolgokat valakivel, sok mindent el is magyarázott, és az ember csak nyugodtabb ha érti, hogy mi és miért történik vele.

Jó tanácsokat is kaptam, például az egyik lányom nagy egészséges életmód hívő, ő gyakran hoz nekünk tofu, szója virslit, szójából készült húspótlókat- megtudtam, hogy ez nem jó, mert klimax körül is külső hormonpótlásnak számít a benne lévő növényi ösztrogén miatt.

Miatta kezdtem el újra a nagy, tempós sétákat is, az ő tanácsára ültem le átgondolni, mi az, amit szeretnék és jó szívvel tudok nagymamaként a lányaimnak nyújtani, és mi az, amit már nem akartok megcsinálni…

Sokat gondolkodtam, miért lehetett ez, hogy lehetett nekem klimax után endometriózisom.

Nórival azt is beszéltük, hogy annyira zavartak a klimaxos tünetek, annyira küzdöttem ellenük hogy egy csomó terméket, teát, kapszulát szedtem, hogy enyhítse a változókori panaszokat, és ezek hathattak valahogy az ösztrogén szintemre, mint egy külső forrás.

Mindenesetre most ez a teória, leálltam ezekkel a cuccokkal, és azért is írom meg a történetemet, hogy figyeljen mindenki és vigyázzon, mert a változókor önmagában  nem jelent megoldást, és hogy vigyázzatok, mert a természetes, recept nélküli cuccokkal is árthat magának az ember tudtán kívül, teljesen jószándékúan.

Ja, és hogy miért sikersztori?

Szerencsére ezeknek a szereknek az elengedésével, rendszeres séta és úszás beiktatásával, növényi alapú étkezésre váltással- kivéve néha egy kis “átlagos” péksütit…- teljesen felül tudtam kerekedni a dolgon, semmilyen kellemetlen panaszom nem maradt. És így, sportosabban mint valaha voltam, a változókorral is megbarátkoztam.

error: Védett tartalom!!